Gyakran Ismételt Kérdések – Válaszok
Napelem témakörben
Mi a napelemes rendszer?
A napelem rendszer a napsugarak energiájából állít elő olyan elektromos áramot, amelyet az Ön háztartása fel tud használni. Így ahelyett, hogy a szolgáltatótól vásárolt áramot fogyasztaná, a saját maga által megtermelt áramot tudja felhasználni.
Hogyan alakul át a nap energiája elektromos árammá?
A napelem különleges rétegszerkezettel kialakított eszköz, melyben a fény hatására szabad töltéshordozó párok keletkeznek. Ha ezeket külső áramkörrel összekötjük, akkor áram folyik, melyet többféle módon hasznosíthatunk. A napelem rendszer egyenáramot termel, melyet az inverter segítségével a háztartásban használatos 230V-os váltóárammá alakít át.
Milyen típusú rendszerek vannak?
Alapvetően két típus létezik:
– Sziget üzemű (akkumulátorokban tároljuk a megtermelt energiát, hálózat függetlenek vagyunk) és
– Hálózatba visszatáplálásos, (a hálózatot használjuk akkumulátorként az akkumulátorok minden hátránya nélkül, lényegében az általunk megtermelt áramot azonnal felhasználja valaki a közelünkben, amit a szolgáltatótól bármikor visszavehetünk.)
Miből áll egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer?
Egy komplett rendszer több napelemből áll. Ezeket egy alumínium tartószerkezetre rögzítve helyezik el a tetőn. Speciális kábelekkel összekötik őket, majd egy inverterre rákötve tud hasznosítható energiát termelni.
Ki hozhat létre háztartási méretű kiserőművet?
A háztartási méretű kiserőműnél csupán az erőmű nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termelői kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.
Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méretű kiserőmű elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz – többféle tarifa igénybevétele esetén – több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méretű kiserőművet célszerű a minden napszakban érvényes tarifa áramkörére csatlakoztatni, és így ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termelői kapacitás építhető be (a mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)
Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termelő berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termelő berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.
Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.
Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekből felépített háztartási méretű kiserőmű alkalmas-e közcélú hálózati üzemre.
A csatlakozási tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
csatlakozási dokumentáció előlap (a termelő, a termelés helyszíne, valamint a termelő berendezés adataival)
egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
telepített rendszer leírása
a beépített gyártmányok (termelő berendezés főbb részeinek katalóguslapjai)
védelmi beállítási értékek
a betáplált áram harmonikus tartalma
érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
mérőrendszer, mérőhely kialakítás, mérőhely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
tulajdonosi nyilatkozat
A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerelőnek vagy tervezési jogosultsággal rendelkező személynek kell aláírnia.
Kapható-e állami támogatás háztartási méretű kiserőműre?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.
Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböző fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg: Pályázat beadásához egy előzetes befogadó nyilatkozatot ad az elosztói engedélyes, amely a pályázó és a pályázat főbb adatait, valamint hálózatra csatlakoztatás és a termelt energia átvételére vonatkozó jogszabály hivatkozásokat tartalmazza. Az előleg lehívásához a csatlakozási dokumentáció jóváhagyást ad az elosztói engedélyes számára, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi. A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződést ad az elosztói engedélyes, amely tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait.
Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által a belső hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs felhasználás.
Hogyan működik a hálózatra kapcsolt napelemes rendszer?
A rendszer által megtermelt energiát az inverteren keresztül közvetlenül a villamos hálózatba tápláljuk vissza, függetlenül attól, hogy a házban nekünk szükségünk lenne-e rá vagy sem. A megtermelt energiát egy ad-vesz villanyóra méri. Az elszámolásnál pedig kWh-ra lebontva látni lehet, hogy mekkora a különbség a termelt és a fogyasztott energia mennyiség között, így csak a különbözetet kell kifizetni vagy a fogyasztónak vagy a szolgáltatónak.
Mi az az inverter és hogy kell méretezni?
Az inverter alakítja át a napelemek által termelt egyenáramot, az otthoni készülékek által használt váltóárammá (~230V). A méretezés megkönnyítéséhez minden komolyabb inverter gyártó saját, a honlapjukon megtalálható tervező programot tesz letölthetővé, mely a piacon kapható napelemek 80-90%-át tartalmazza és ez által méretezhető pontosan az inverter és telepíthető napelemes rendszer.
Hova érdemes telepíteni sziget üzemű rendszert?
Mivel az akkumulátorok önmagukban is megdrágítják a rendszert és karbantartási igényük is van. Így csak olyan esetben javasoljuk a sziget üzemű rendszerek telepítését, ha nem megoldható a hálózatra csatlakozás (nyaraló, kunyhó, külvilágtól elzárt település) vagy szükségünk van szünetmentes rendszerre (pl. korházak, informatikai rendszerek, stb.) vagy mobil eszközről van szó (pl. lakókocsi, hajó).
Hova érdemes telepíteni hálózatra kapcsolt rendszert?
Minden olyan esetben érdemes hálózatra kapcsolni a rendszert, amennyiben rendelkezünk közüzemű villamos energia hálózattal, mivel ha többlet energiát termelünk, akkor is elszámolásra kerül, és nem függünk az akkumulátorok kapacitásától. Manapság azonban érdemes elgondolkodni a beruházás kapcsán illetve esetlegesen annak bővítéseként egy átmeneti áramtároló eszköz beépítésén. NEM csak a TESLA gyárt ilyen rendszert és hosszútávon szerintem mindenféleképpen érdemes elgondolkodni ezen.
Hogy kell méretezni a napelemes rendszert?
Hálózatra kapcsolt üzemnél az éves villanyszámla alapján kiszámítjuk az energiaigényt (kWh) és a magyarországi viszonyok tekintetében (napsütéses órák száma, besugárzás) pl. havi villanyszámla 15.000 Ft *12 (hó) / 50 Ft/kWh=3600kWh éves energia igény *0,9(MO átl. konverziós ráta)=3240kW/1000= ~3,2kWp rendszerre van szükségünk egy hozzá illő inverterrel, melyet szintén méretezni kell, hogy a havi villanyszámlát lefedjük.
Magam is tudom telepíteni a napelemes rendszert?
Bizonyos esetekben pl. hálózat független (sziget üzem) rendszernél megfelelő szaktudással megoldható, de az esetek döntő többségében nem. A hálózatra csatlakozó rendszer esetén mindenképpen szakember végezze el a telepítést, ezzel a garanciális feltételek is biztosítva vannak. Az áramszolgáltatók engedéllyel rendelkező villamostervező által készített hálózatra csatlakozási dokumentációt kérnek, így elkerülhetetlen a külsős szakember bevonása. A napelemrendszerek által termelt áram nem tréfadolog, ezért elengedhetetlen a rendszerekkel kapcsolatos ismereteket és biztonsági szabályokat ismerő szakember jelenléte!
Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?
Röviden és egyszerűen, a napelem áramot termel, a napkollektor meleg vizet.
A napelem rendszereket fotovoltaikus rendszereknek szokták nevezni utalva a működési elvükre, rövidítve PV(photovoltaik), a napkollektoros rendszereket thermikus rendszereknek T (thermisches).
Mekkora fizikai hely kell a napelemes rendszernek?
Általában minden vállalkozás megadja ajánlatában a tervezett napelemmező méretét, ez az egyik legfontosabb paraméter. Az inverter általában egy falra rögzíthető készülék, mely nem nagyobb egy kisméretű fali kazánnál, javasolt telepítési helye egy olyan helység, ahol alacsony a páratartalom, és állandó, kb. 20°C körüli hőmérséklet van egész évben, ellenkező esetben (pl. nagyon hideg/meleg helyen) csökkenhet a hatásfoka. A vezetékezés és az elektromos csatlakozások helyszükséglete pedig, általában elenyésző.
Mi van, ha nem süt a nap, akkor is működik?
Természetesen működik, mert a szórt fény is elegendő, hogy a napelemek elérjék a megfelelő feszültséget, amivel az inverter már képes bekapcsolni. A termelés mértéke a fényerősséggel szinte egyenesen arányos.
Mi történik, ha a napelem többet termel, vagy ha kevesebbet, mint amire szükség lenne?
Amikor a napelemes rendszer többet termel, mint a pillanatnyi fogyasztásunk, a felesleget az áramszolgáltató hálózatába visszatáplálja vagy az újabb rendszerek az egyéni átmeneti energiatárolóba töltenek, ellenkező esetben pedig Ön a szükséges energiát automatikusan a közcélú hálózatból kapja, ahogy korábban is. A fogyasztott és termelt mennyiségeket a felszerelt digitális fogyasztásmérő tárolja, a kijelzőjén az adatok leolvashatók. A többlet bármikor elfogyasztható egy elszámolási időszakon belül (ált. egy év). A többletenergiát a szolgáltató köteles átvenni (aktuális villamosenergia-díjszabás szerinti áron). A kifizetés pedig számla ellenében történik.
Milyen épületre lehet telepíteni napelemet?
Napelemet csaknem minden olyan épületre lehet telepíteni, – függetlenül attól, hogy milyen a tetőfedése – amelynek statikai állékonysága lehetővé teszi a napelemes rendszerből eredő pluszterhelések elviselését. A napelemes rendszerek tömege átlagosan 15 kg/m2, tehát ritkán van szükség külön statikai vizsgálatokra. A kivitelezést végző cégek általában már az előzetes felméréskor javaslatot tesznek az esetleges statikai megerősítésre amennyiben azt szükségesnek válik.
Lehet a tetőfedést napelemmel helyettesíteni?
Lehet. Léteznek olyan rendszerek, amelyekkel a csapadék elvezetése tökéletesen megoldható, ezek az ún. BIPV (building integrated photovoltaic) napelemes rendszerek. A napelemek biztonsági üveggel rendelkeznek, alattuk a hőszigetelés teljesen hagyományos módon megoldható. Létezik már elektromos tetőzsindely és cserép is.
Létezik energiatermelő épület homlokzat?
Igen, néhány éve már vannak olyan függőleges hátul szellőztetett homlokzati szigetelési rendszerek, amelyek egybefüggő fal külső borítása napelem, napkollektor, hybrid kollektor vagy ezek különböző arányú keveréke.
Kevés a hely a tetőn, nem fér fel a napelem a kollektorok mellé létezik erre megoldás?
Az elmúlt években megjelentek már olyan hybrid kollektorok is, amelyek termikus kimenettel rendelkeznek és az üvegszerkezetükbe integrálta a gyártó a napelem cellákat. Ezáltal egy felületen (testben) megvalósítva a hűtött napelemeket és a „vizes” napkollektorokat.
Milyen egyéb költségre kell számítani a rendszer vásárlásakor?
A fogyasztásmérő helyének (“villanyóra”) szabványos, előírásoknak megfelelő kialakítása az ügyfél feladata. Amennyiben 11kWp-nél nagyobb rendszert szeretne vásárolni, úgy a fogyasztásmérő-, ill. a csatlakozás feltételeinek megteremtésével járó költségek mindig az Ügyfelet terhelik. 3×16 A teljesítményig a fogyasztásmérő cseréjének költségét a szolgáltató állja.
Szükség van építési engedélyre?
Általában nincs szükség engedélyre, kivéve, ha az épület műemlék. A rendszer telepítését az áramszolgáltató felé kell bejelenteni, illetve a hálózatra csatlakozást engedélyeztetni kell a területi elektromos szolgáltatóval. Sajnos Magyarországon egyelőre nem engedélyeznek minden invertert, ami a nyugati országokban elfogadott, ezért a tervezéskor különösen oda kell figyelni arra, hogy az adott szolgáltató mit fogad el a saját hálózatában. Az áramszolgáltató 50kW teljesítmény alatti, ún. háztartási méretű kiserőműveket köteles a hálózatra kapcsolni, amennyiben az előírásoknak megfelel, és a csatlakozási feltételek adottak.
Meddig működik egy napelem?
A gyártók általában 20-30 év teljesítménygaranciát vállalnak a napelemekre, azaz garantálják, hogy a termékük pl. 20 év után is minimum 80%-os teljesítményre lesz képes. Ebből következően az élettartamra várhatóan egy emberöltő is lehet. A legelső napelemes rendszerek már több mint 50 évesek.
Mekkora teljesítményű rendszert érdemes vásárolni?
A napelemes rendszerek csúcsteljesítményét kWp-ben (kilowattpeak, e: kilóvattpík) határozzuk meg, az éves termelés hazánkban kb. 1000-1200 kWh/kWp közé tehető. Egyszerű számítással: az éves fogyasztást elosztjuk 1200-zal, így megkapjuk a napelemes rendszer ajánlott minimális méretét. Ha egy családi ház ellátására van szükség, akkor elegendő akár 1,5-2 de maximum 10kWp-es rendszer, az éves fogyasztástól függően. Magyarországon nem javasolt, hogy a 11,04 kW-os inverter kimeneti teljesítmény fölé menjünk, mert így a csatlakozás, ill. a fogyasztásmérő cseréje már nem lesz ingyenes.
Szükség van-e villámhárító kiépítésére?
A tapasztalatok alapján kimondható hogy a napelemes rendszer nem növeli egy esetleges villámcsapás kockázatát, ezért családi házak esetén, 10 kW teljesítmény alatt nem kötelező a villámhárító kiépítése. Természetesen az épített környezet függvényében érdemes mérlegelni, mert adott esetben célszerű az előírások ellenére is külső villámvédelmi rendszert kiépíteni, amellyel a tűz- és egyéb károk elkerülhetők. Közületi épületek, intézmények (pl. kórházak, iskolák, stb.) esetén azonban a napelemes rendszertől függetlenül előírás a külső villámvédelem.
Erősen javasolt azonban minden napelem rendszerhez belső villám-/túlfeszültségvédelmet beépíttetni, hiszen ezek a védelmi berendezések a teljes beruházáshoz képest elenyésző összegbe kerülnek, viszont megvédik a túlfeszültségektől az invertert, a napelemeket és háztartás többi (általában nagyértékű) elektronikai és elektromos berendezését is.
Milyen karbantartást igényelnek a napelemes rendszerek?
Alapvetően semmilyen karbantartást nem igényelnek a napelemes rendszerek, hiszen nincs kopó, forgó alkatrész bennük, az energiaforrás, pedig a Nap. Javasoljuk azonban a rendszer működésének és teljesítményének időszakos ellenőrzését, illetőleg a panelek dőlésszögétől, az öntisztulástól függően időszakonkénti tisztítását. Figyelem! Szigorúan tilos a napelemeket a kereskedelemben kapható hagyományos súrolókefékkel, tisztítószerekkel tisztítani: ezek kárt tehetnek a napelemek felületében, ezáltal csökkenhet a termelés, és elveszítik a garanciát.
Mi történik ha jégeső jön?
A napelemek felületén biztonsági üveg van, amelyek akár 500 kg/m2 terhelést is képesek kibírni. Ez a fizikai terhelhetőség nagyobb, mint pl. egy átlagos tetőablaknak terhelhetősége. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos napelemek ellenállnak akár 2,5-5 cm-es jégnek is, a beesési szögtől függően. Azonban érdemes figyelmi, mert a gyártói garancia általában nem terjed ki környezeti katasztrófákra (pl. földrengés, villám, stb.), ezért mindig javasoljuk, hogy a napelemes rendszerre kössön kiegészítő biztosítást.
Mennyire hasznosítható újra a napelem?
Maga a napelem egy 99%-ban újrahasznosítható termék, hiszen legfőbb alkotórészei az üveg illetve az alumínium. Az üveglap mögé zárt félvezető vastagsága a milliméter töredéke, tehát a napelem méretéhez képest elenyésző mennyiségről van szó. Élettartama 30 és 50 év közé tehető, és szinte teljes egészében újrahasznosítható, ezért rendkívül környezetbarát termék!
Kapható-e állami támogatás a rendszerre?
Pályázati lehetőségekben jelenleg nem bővelkedünk. 2011 augusztusában volt a legutóbbi lakossági pályázat napelemre, de a keretek szűkösek voltak, ezért mintegy 2 nap alatt le is zárták a kiírást. Cégek és intézmények nagyobb eséllyel indulnak, nekik minden évben lehetőségük van szinte hónapokig pályázni, különböző kombinált pályázatok is megjelentek az elmúlt évben. Szerencsére az elmúlt években olyannyira lecsökkent a napelemes rendszerek ára, hogy napjainkban már támogatás nélkül is egy biztos hozamú, kockázatmentes befektetésnek tekinthető.