Hőszivattyús HMV előállító rendszerek

Hőelőállítási szempontból tudjuk, hogy az elektromos vízmelegítés hatásfoka bizony maximum 80% lehet, vagyis 1kW villamos áramból maximum 0.8kW hőenergiát tudunk hasznosítani.

Ez bizony katasztrofális eredmény… Persze az elmúlt években erre a hőszivattyúgyártó és fejlesztő cégek is rájöttek. A megoldás egy új hőszivattyú típus lett, ami a köztudatban hőszivattyús bojler néven kezd elterjedni. A hőszivattyús bojler,- még ha levegős berendezés is – legalább COP 2.5-el dolgozik, vagyis 1kW villamos teljesítményből 2.5kW lesz a hőteljesítmény oldalán. Németországban és Ausztriában ezek a berendezések már elfogadottak, több gyártó is forgalmazza őket. Létezik kisebb 80-100-120 l-es falra szerelhető és nagyobb 200-300 l-es verziójuk is.

A fali kisméretű (ezek a készülékek hasonlítanak ténylegesen egy klasszikus bojlerre) készülékekkel az Ariston jött ki 2012-ben, az azóta eltelt időben a NUOS sorozat már teljesen kiforrottnak tekinthető és elérhető 80-100-120 l-es verziókban is.

 

 

Több EU gyártó palettáján is megtalálhatók a nagyméretű (álló) tartályos rendszerek. Mint hazánkban gyártott kuriózumként említhető meg a Hajdú HB 300-as sorozata, amely már lassan 4. éve létezik, így elmondható, hogy legalábbis Magyarországon megelőzte korát. A 300 l-es tárolókapacitás egy nagyobb családnak is elég, forgalmazzák szolárrendszerhez előkészített változatban is.

A levegős hőszivattyúval történő HMV előállításnál, mint minden levegős rendszernél nagyban függ a hatékonyság a beszívott levegő hőmérsékletétől. Persze mint minden levegős hőszivattyúban, ezekben a készülékekben is van direkt villamos segédfűtés, de a modernebbek köszönhetően az ún. hibrid üzemmódnak csak 0 fokos levegőnél engedik a villamos fűtőszál bekapcsolását. Kimondható, hogy a klasszikus villanybojler kora leáldozóban van, hiszen elérhető helyette egy energiatakarékosabb, modernebb rendszer. Azonban jelenleg ezek a berendezések (egy villanybojlerhez képest) igen borsos áruk miatt még nem terjednek rohamosan.