Nyílászárók cseréje mindig érdekes kérdéseket vet fel:

Ha az ablakok, ajtók cseréjében gondolkozunk, mindig érdemes egyúttal a falszerkezetek szigetelésének javításával is foglalkoznunk. Persze amennyiben nem áll rendelkezésre az-az optimális állapot, hogy egyszerre történik meg az épület szigetelése és a nyílászárók cseréje, érdekes dilemmába kerülhetünk.

Először cseréljek ablakot és utána szigeteljek vagy szigeteljek és utána cseréljek ablakot: a válasz összetett, mert ebben az esetben még több tisztázandó és tervezendő kérdést kell megoldani.

Leegyszerűsítve: ha először a falakat szigetelem, a későbbi ablakcserénél sérülni fog az új szigetelés és előfordulhatnak olyan hőhíd és folytonossági problémák az épületburkon amelyeket soha nem lehet majd orvosolni.

Ha az ablakokat cserélem először, akkor már kicsit uralhatóbb a problémakör, azonban lényeges hogy van-e már valamilyen régi szigetelés vagy „szigetelő vakolat” a falon vagy sem.

Ha van, sajnos be kell kalkulálnunk a régi szigetelő rendszer sérülését, de sebaj hiszen az újonnan rákerülő rendszer mind hőhidak, mind isotermák tekintetében, mind pedig esztétikai értelemben le fogja fedni azt.

Ha nincs, akkor egyszerű a megoldás az új ablakokat hőhídmentes anyagú úgynevezett ültetőkre kell a fal külső síkjára szerelnem és átmeneti (lefuttatott) szigeteléssel ellátnom. A későbbi szigetelés alkalmával ez-az átmeneti szigetelés eltávolítható vagy probléma nélkül összeépíthető az új rendszerrel.
Tetőablakok: A 80-90-es években épült nyeregtetős épületek 90%-ában van tetőtér. Éppen ezért ezeknek az épületeknek sajátossága a tetősík ablak. Az elmúlt években ezek az épületek elérték azt a kort, amikor a tetőszerkezetek sok más szerkezeti elem mellett (szigetelés, csapó eső elleni fólia, stb.) felújításra szorulnak. A tetősík ablakok jobban ki vannak téve a külső hatásoknak hó, fagy, páralecsapódás, mint a homlokzati testvéreik, így 25-30 éves élettartalmuk végéhez közeledve sokszor ezek is cserére szorulnak. Itt szintén a fent az ablakcserénél leírt problémakör áll elő és a megoldás is hasonló, azonban ebben az esetben még fokozottabban érvényesül az átgondolt tervezés szükségessége.  Szerencsére a tetősík ablakok cseréje manapság már rutinfeladatnak számít, hiszen a gyártók nagy lépésekben fejlesztenek modern (már passzívház minősített tetősík ablak is van) a régebbi modellekhez minden tekintetben passzoló új ablakokat.

A Felülbevilágítók kérdésköre csak a lapostetős épületek sajátossága, azonban itt is érvényesülnek a tetősík ablakokkal kapcsolatos problémák és hasonlóak a megoldások is.

A manapság a tervezők és az építtetők körében oly divatos üvegtetők és üvegfal szerkezetek felújítás tekintetében korukból adódóan még nem szerepelnek a megoldandó problémák listáján. Az a néhány 20-30 éves szerkezet, amelyekkel az elmúlt közel 15 évben munkáim során találkoztam, egyedi tervezéssel gyorsan, költséghatékonyan volt javítható (pl.: katedrálüveg oldalszerkezetű lépcsőház szigetelése 5 rétegű polikarbonát rendszerrel).