Egy nehéz szerkezettel épített épület/családi ház várható élettartalma –természetesen megfelelő és folyamatos állagmegóvás esetén- 150-200 év. A tapasztalatok szerint 30-50 évente jön el az-az idő, amikor már nem csak az általános állagmegóvási munkálatokra (festés, apróbb javítások, stb.) hanem un. mélyfelújításra (villamos és csőhálózatok teljes cseréje, épületszerkezeti elemek javítása, hőellátó rendszere cseréje, szigetelések javítása és cseréje, stb.) van szüksége épületünknek…
Ezt a „mélyfelújítást” hívjuk mostanában teljes energetikai felújításnak is.

.
Egy épület üvegfelületei (ablakai/ajtajai) teremtenek kapcsolatot a külvilággal, és engedik be otthonunkba az éltető fényt és ezáltal a napenergiát, de nem mindegy hogy ezt milyen hatásfokkal teszik.
Általánosságban kimondható hogy egy 20-30 éves ablak biztosan nem teljesít semmilyen mai energetikai kritériumot. Azonban a felújítás előtt mindig érdemes elgondolkoznunk, hogy vajon mik azok az ismérvek, amik alapján kimondható, hogy egy ablak csereérett vagy esetleg még érdemes lehet felújítani vagy megjavítani.

Három fő jellemzőt és az azzal kapcsolatos állapotokat kell figyelembe vennünk:
Hővisszatartó képesség: Ezt régen a köznyelvben K értéknek nevezték.
Persze ezt igazából egy Lambda érték jellemzi, bővebb információt honlapunkon találhat: http://napenergiafutes.hu/hovedo-uvegezes/

Légzárás: Az épületünk másik fontos jellemzője hogy a nyílászárók mennyire zárnak fizikailag, vagyis a csukott ablakom csak akkor csukott, ha nem fúj át rajta a szél. (jó légzárás =kevesebb elszökő energia)
A témáról további általános olvasnivalót itt talál: http://napenergiafutes.hu/legzaras/

Fényáteresztés: Ez az érték adja meg, hogy mennyi fény és meleg érkezik (enged át) az ablakunk üvegszerkezetén keresztül az épület belsejébe…: http://napenergiafutes.hu/szolaris-nyereseg/

A fentieket mindig az általános mechanikai állapottal együtt kell szemlélnünk, vagyis ha a fa szerkezetű nyílászáró tokján, szárnyain mechanikai sérülések, repedések vannak, az pontosan ugyanúgy érvényesül mintha résnyire nyitva hagytuk volna. Vagyis nem sokat ér…
Manapság érik el az elsőgenerációs műanyag ablakok 20-30 éves korukat, ezeknél ugyan a kezelés hiánya miatt nem reped/ázik el a tok és szárnyszerkezet, azonban az idő múlása és az őket ért UV sugárzás hatására ugyanúgy elvetemedhetnek és a záró felületek és tömítések ugyanúgy sérülhetnek, mint fa szerkezetű társaiknál.
A fa természetes anyag, vagyis pótolható (csak egy ügyes asztalos kell hozzá), de egy műanyag ablak/ajtó amennyiben elvetemedett vagy tönkrement biztosan nem javítható, azt cserélni kell.
Az ablakcsere eldöntésének kérdése mindig egy nehéz feladat, elsődlegesen mindig a megtérülést érdemes mérlegre tenni. Másodlagosan tegyük fel a kérdést, mit és mennyit nyerünk vele.
Ezen kívül gondoljuk át ez a döntésünk 20-30 évig fogja meghatározni az épületünk arculatát is.
Viszont amennyiben, a fentiek alapján úgy érezzük, itt az idő, ne nagyon habozzunk, mert az energiaköltségeink egy elég jelentős részét napi szinten pazaroljuk el.

Természetesen a fokozott légzárású ablakok cseréje kapcsán, mindig érdemes egy menetben ablak vagy decentrális -hővisszanyerővel ellátott- szellőztetőegység(ek)ről is gondoskodnunk. Így elkerülhető lesz a penészesedés problémája és a hővisszanyerés segítségével tovább tudjuk csökkenteni épületünk hőveszteségét és ezáltal fűtési költségeinket is. Ezekről a berendezésekről itt olvashat: http://napenergiafutes.hu/lunos-fgo/ és http://napenergiafutes.hu/lunos-ego/