Napenergia rendszerek
A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a „napenergia-fűtés”, a fotovoltaikus berendezések, vagy a napenergiát passzívan felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség energetikai kihívásait.
A napenergia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés.
Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az ún. üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre.
A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.
A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt, az ilyen épületeket nevezzük napházaknak.
Az aktív energiatermelésnél, az egyik lehetőség, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.
A másik lehetőség – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.
Az akt
ív napenergia rendszereknél egy pár évvel ezelőtt, egy új berendezéscsoport jelent meg, ez az ún. hibrid kollektorok csoportja.
Ezek a berendezések egy fizikai testben ötvözik a napkollektorok és a napelemek tulajdonságait, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hőenergiát és elektromos áramot is termelnek a napsütés hatására.
A hibridek létrejöttét és előretörését a mindig kevés tetőfelület, és a napelemek magas hőmérsékleten történő ún.: teljesítmény letörése segíti.
