Gyakran Ismételt Kérdések – Válaszok
Passzívház témakörben
Mi a Passzívház jelentése?
Akár passzívházról, akár alacsony energiás épületről van szó, mindegyiknél igaz: magasabb komfort, kevesebb energiával. A passzívház fogalma egy energetikai koncepciót takar, ezeknél az épületeknél a hőveszteségeket minimalizáljuk, miközben a hőnyereséget maximalizáljuk és felhasználjuk a belső hőforrások energiáját is. Az ilyen épületek tervezésénél mindenféleképpen be kell tartani a Passzívház kritériumokat.
Zéró-energiás épületek, aktívházak, új fogalmak a Passzívházakon túl…
Passzívházak esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét (nagyságrendileg a 1/10-ére). Ugyanakkor nem határozzuk meg (illetve csak kismértékű megkötések vannak), hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük. Ezzel szemben zéró illetve aktív vagy pluszenergia házak esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát is figyeljük. Ha az épülettel összefüggésben telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos: nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb: aktív vagy pluszenergiás házakról beszélhetünk. A fentiekből következően látható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út a passzív vagy alacsonyenergiás házakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár plusz energiát termelő épületet létrehozni. A cél szem előtt tartása azonban mindig nagyon fontos, hiszen a beruházási oldalon nem mindegy hogy függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól esetleg olyan területen építkezünk ahol nincs közműszolgáltatás, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni. Tekintettel az aktív – más szóval gépészeti – rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg.
Tényleg nem lehet minden telekre passzívházat építeni?
Természetesen lehet. Azonban ne feledjük, hogy lehetnek olyan környezeti adottságok, amelyek megnehezíthetik vagy/és megdrágíthatják az épület felépítését. A szoláris energia (napsütés) hasznosulásának passzívházak esetében kiemelt jelentősége van. Ezért könnyen belátható, hogy azokon a területeken, ahol az ideális tájolás biztosítható és a téli szoláris nyereséget sem korlátozza semmi, könnyebben és ebből logikusan következően olcsóbban – lehet elérni a kitűzött szintet, mint például egy erdő vagy egy szurdok mélyén. Mivel már van PH minősített alpesi menedékház, sőt sarkkutató állomás is így a hazai viszonyok között ki lehet mondani, hogy akár a tájolástól függetlenül is meg lehet egy passzívházat bárhol valósítani. Fontos megemlíteni, hogy a Passzívház koncepció az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyságról is szól. Végeredményben kimondható, hogy minden telken lehet passzívházat építeni, de amennyiben a költséghatékonyság is szempont, ahhoz megfelelő adottságok szükségesek.
Tényleg nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban?
Minden évszakban lehet, az már egy más kérdés, hogy bizonyos időszakokban – például fűtési szezon alatt – nem érdemes. Passzívházak egyik alaptartozéka a hőcserélős szellőztető berendezés, aminek az az egyik legfontosabb szerepe, hogy úgy biztosítja a folyamatos frisslevegő ellátást, hogy közben a levegőben tárolt (hő)energia nagy részét „visszaforgatja”. A lakók ennek előnyeit nemcsak télen, a fűtési energia megőrzése miatt élvezik, de nyáron is, amikor a kánikulai melegben a lakás, belső hűs levegőjével hűtik vissza a bejövő friss, de meleg levegőt. Természetesen vannak olyan szituációk, amikor energetikailag sem probléma, ha valaki ablakot nyit, sőt például egy házibuli alkalmával olyan szituáció is előállhat, amikor is kifejezetten ajánlott az ablakos szellőztetés. A nyári kánikulai időszakban, az éjjeli lehűlések során azonban kifejezetten ajánlott az ablakok kinyitása, mert ennek és a kialakuló kereszthuzatnak a segítségével sokkal hatékonyabban hűthető vissza az épület, mintha csak a gépi szellőztetést alkalmaznánk.
Összefoglalva: Egy passzívházban is lehet ablakot nyitni, azonban az energia racionalizálás és a belső légkomfort optimális szinten tartása szempontjából vannak időszakok, amikor nem érdemes és nem szükséges.
A gépi szellőztetés előny vagy hátrány?
A levegő a passzívházakban tisztább, a szellőztető berendezés meghibásodása esetén vagy bizonyos speciális körülmények esetén az épület hagyományos módon, ablakokon keresztül is szellőztethető. A friss levegőellátást a passzívház minőségű épületekben, a PH kritériumoknak megfelelően, alapban mindig szellőztető berendezés biztosítja. A szellőztető rendszer tartozékát képezik a beáramló levegő szűréséért felelős filterek is, így a lakótérbe jutó levegő por-, pollen- és egyéb szennyezőanyag tartalma töredéke a kintről beszívottnak (akár steril légkörnyezet is megvalósítható). A folyamatos légcsere miatt ugyanakkor a lakótérben még hosszabb használat mellett (pl. éjjeli időszakban) sem dúsulnak fel a használat során keletkező káros anyagok (pl. CO2). A szellőztető berendezéseket hosszú élettartamra, folyamatos működésre és alacsony energiafelhasználásra tervezik. Egy esetleges hiba szinte mindig könnyen javítható, mert az alkalmazott technika egyszerű, bejáratott.
Mennyivel drágább egy passzívház, mint egy modern „normál” épület?
Sajnos itthon a még kevés megvalósult példa (kevesebb, mint 20 db PH minősített épület van Hazánkban) és az építési adatok hiánya miatt a különböző minőségi szintet elérő épületek összevetésére jelenleg még nem nagyon van esély, a szakma és a tervezők véleménye szerint: 20-25%-os felárral számolhatunk. Nyugatra, például Ausztriában és Németországban, az elmúlt években már készültek ilyen összehasonlítások és az ottani adatok szerint passzívházak kb. 8-15%-al kerülnek többe hagyományos társaiknál. A kivitelezés felára ráadásul erősen relatív, mert nem mindegy hogy egy házilagosan kivitelezett épület áráról vagy egy fővállalkozó által bonyolított építkezésről beszélünk-e?Érthető, hogy a kettő között jelentős ár és minőségi eltérés képzelhető el. Ha a beépített anyagok és termékek minőségének és árának oldaláról közelítjük meg a kérdést, láthatjuk hogy egy passzívházban általában vastagabb hőszigetelésekkel és jobb minőségű nyílászárókkal találkozunk, sőt a szellőztető berendezés is feláras. Azonban az erőteljesen lecsökkent hőigény miatt a fűtési rendszer a gyakorlatban lényegesen olcsóbb lehet. Árkalkuláció számítása esetén fontos mérlegre tenni az épület várható üzemeltetési költségeit, amiben a passzívházak jól állnak, hiszen az összehasonlítás alapját képező épülettől függően 50-90%-os energia és így hosszú távú költségmegtakarítást is hozhatnak.
Beépíthetem a következő 20 év fenntartási költségét a házamba, így utána nem lesz költségem vagy esetleg még pluszenergiát is termel az épületem vagy építkezhetek olcsóbban és utána szépen havonta hozzátehetem a fenntartás költségeit…
Tévhit vagy igaz az-az állítás, hogy a vastag szigetelés miatt nem tud lélegezni a fal és a lakás bepenészesedhet?
A szerkezeten keresztül távozó pára (lélegző fal) mennyisége – hagyományos épületek esetében is – elenyésző. A jól hőszigetelt épületburok eredménye, hogy a falak belső felületei is melegek. Páralecsapódáshoz – némileg leegyszerűsítve – hidegebb felületi hőmérséklet és/vagy magas levegő páratartalom szükséges. A jó hőszigetelés miatt a szigetelésen belüli szerkezetek hőmérséklete meleg, megközelíti a belső, fűtött tér hőmérsékletét. A levegő páratartalma a folyamatos szellőztetés mellett nem tud kritikus szintre növekedni, sőt az egyenletes szellőztetés a hagyományos épületekben elérhetőnél magasabb légkomfortot (egyenletes páratartalom, alacsony szennyezőanyag feldúsulás, por- és pollen és allergénektől mentes frisslevegő) biztosít a lakásban. A fentiek tükrében, egy passzívházban a páralecsapódás feltételei nem állhatnak elő, így penészképződés gyakorlatilag elképzelhetetlen.
A passzívházak üzemeltetése tényleg bonyolult, és csak szakember tudja felügyelni őket?
Egy passzívház üzemeltetése nem igényel semmilyen extra ismeretet.
Egy ilyen ház önmagában nem igényli bonyolult gépészeti rendszerek beépítését. Természetesen itt is felszerelhetőek épületfelügyeleti- és egyéb komfort rendszerek, de ezek a PH kritériumnak nem tartozékai. Az alkalmazott komfortszellőzés az egyetlen, hagyományos épületektől ‘szokatlan’ rendszer, ám ennek üzemeltetése sem bonyolult. Egyedüli karbantartást igénylő feladat a szűrőcsere, amelyre évente 2-3 alkalommal van szükség. Ez sem igényel különleges szakértelmet, egy átlagos képességű tulajdonos is minden további nélkül el tudja végezni. A szellőztető berendezés vezérlése sem igényel több ismeretet, mint egy átlagos szobatermosztát beállítása.
Kifűthető-e egy passzívház csak a szellőző levegő temperálásával?
A kezdeti egyik cél a passzívház követelmények felállítása során pontosan ez volt. Tekintettel arra, hogy ilyen épületek esetében a jó hatékonyságú (min 75%, de minden PH minősített berendezés már minimum 90% feletti hatékonyságú) hővisszanyerős szellőztető rendszer úgymond alaptartozék, ezzel a lépéssel az épület gépészeti rendszerét nagymértékben le is egyszerűsíti, vagyis ezáltal olcsóbbítani lehet. A követelményérték meghatározásánál pár peremfeltételt fel kellett állítani. Higiéniai szempontból szükséges és elégséges a kb. 25-30 m³ légcsere óránként, személyenként. Tapasztalatból viszont tudható, hogy nem szerencsés ennek az értéknek túlzott megemelése. Túlzott légcsere esetén persze a levegővel nagyobb hőmennyiség szállítható lenne az épületbe. Ám ebben az esetben a levegő páratartalma túl alacsony, vagyis száraz lesz, ezért ez az irány kerülendő. Ugyanakkor a szellőző levegő hőmérsékletét sem emelhetjük a végtelenségig, ugyanis 50-52ºC felett a levegő kellemetlen szagot vesz fel, az úgy nevezett porpörkölődés jelensége miatt. Az épület alapterülete is fontos lehet a kérdés megválaszolása során. Mivel a légcsere nagysága, vagyis a lakásba befújásra kerülő levegő mennyisége, és ezzel arányosan a levegővel beszállítható hőmennyiség a felhasználás módjától függ, valamint a lakók számával arányos, ezért amennyiben az alapterület a 30 m²/fő arányt túllépi, a követelményérték aktualizálása szükséges. A fentiek figyelembevétele mellett, az az épület (passzívház), amelyik kielégíti azt a követelményt, hogy a fűtési csúcshőigénye alacsonyabb, mint 10 W/m², az kifűthető csak a szellőztető levegő fűtésével.
Tényleg rondák lennének a passzívházak?
Egy passzívház kinézetre bármilyen lehet. Egyedül a tervezőn és az építtetőn múlik, hogy a végeredmény esztétikailag milyen lesz. A passzívház fogalom esztétikailag nem egy típus megoldás, nem lehet sztenderdizálni. A PH követelmény rendszer nem tartalmaz a megjelenésre előírásokat, azok csupán a műszaki paramétereket írja le. Passzívházat bármilyen stílusban lehet készíteni (akár kinézhet egy rönkháznak is), és ebből a szempontból olyanok, mint bármilyen más lakóépület.
A passzívházakból csak csúnya kockaházakat lehet építeni?
Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a szerkezeti minősége meghatározó. Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszerek alkalmazásával optimálisabbá tenni. (Pl.: az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma).
Lehet-e a garázs a passzívház része, vagy mindenképpen különálló épületként kell kivitelezni?
Nem feltétlenül kell különálló épületben lennie a garázsnak, azonban a passzívház lakóépület termikus burkán belül nem lehetséges a garázs kialakítása. A mai forgalomban kapható garázskapuk sajnos meg sem közelítik a passzívház nyílászárók követelményeit és a termikus burok erős lehűlését segítenék.
Lejtős terepen részben alápincézett passzívházat szeretnék, mennyiben befolyásolja ez az épület hőviszonyait és a költségeket?
A hőviszonyokat jelentősen nem befolyásolja, annál inkább a kivitelezési költségeket (földmunkák stb.).
Lehet-e régi pince az újonnan épülő passzívház alatt?
Bármilyen, az építési telken már eredetileg ott lévő építmény megmaradása statikai vizsgálat alapján dől el. Alapvetően kimondható hogy megfelelő tervezéssel és a PH kritériumok szigorú betartásával lehet építeni alápincézett passzívház épületet is.
Tudom-e a pincelejáratot megfelelően szigetelni?
Ez nehéz kérdés, elméletben lehetséges sőt, már vannak PH minősített gyártmányok is, amikkel megoldható. Azonban szerencsésebb a pincelejáratot csak úgy, mint a padlás feljáratát kintről, az épület termikus burkán kívül, megoldani.
A 70-es években épült („kádárkocka”) családi házat át lehet építeni passzívházzá?
Meglévő régi épületek passzívházzá alakítása szinte minden esetben többe kerülne egy új passzívház építésénél és sok esetben technológiailag sem megoldható. Utólag például az alapot szinte soha nem lehet megfelelően hőszigetelni.
Lehet téglából/ytongból/betonból is passzívházat építeni?
A passzívházak építőanyaga alapvetően nem meghatározott. Természetesen lehet téglából/falazó blokkból is passzívházat építeni, azonban egyelőre magasabb áron kivitelezhető a plusz vastag hőszigetelés miatt, mint a könnyűszerkezetes általában cellulóz szigetelésű épületek. Az EPS betonrendszerekkel kis veszteség mellett viszont nagy statikai teherbírás érhető el, ezek a rendszerek kifejezetten energiatudatos és passzívházak építésére lettek kifejlesztve.
Várjuk további kérdéseiket….