Gyakran Ismételt Kérdések – Válaszok

Napkollektor témakörben

Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?

A napelem, a nap energiájának elektromos célú felhasználására alkalmas, míg a napkollektor a nap energiáját hőenergiává (fűtés, meleg víz, stb.) alakítja.


 

 Működik-e a napkollektor, ha nem süt a nap?

Részben igen, ugyanis a napkollektorok elsősorban a tűző nap látható fényhullámhosszát hasznosítják. Fontos figyelembe venni, hogy a kinyert hőenergia és a felhőzet mértéke fordítottan aránylik egymáshoz. (Röviden: felhős időben jelentősen csökken a napkollektorokból kinyerhető hőmennyiség)


 

Fűthetem-e házamat kizárólag napkollektorokkal?

Általában nem. Magyarországon a 4 évszak váltakozásából adódóan, valamint az ebből eredő behatárolt napsütéses órák számából következően, mindenféleképpen szükséges segéd vagy kiegészítő fűtőegység (hőszivattyú, pellet-, vegyes tüzelésű, vagy gázkazán, stb.) beépítése.


 

Melyik napkollektor típus a jobb?

Mindkét technológiának (síkkollektor, vákuumcsöves napkollektor) megvannak az előnyei, és persze hátrányai is. Azonban a különböző technikákat előnyben részesítő szakemberek egy dologban mindenféleképpen egyetértenek: a legfontosabb a korrekt (az adott fűtési feladathoz szükséges) napkollektor felület méretezése.


Telepíthetem-e kollektoraimat északi tájolásban?

Magyarországon nem. Fizikailag ugyan semmi akadálya nincs, azonban fontos, hogy (az előnytelen tájolásból adódó energiaveszteség miatt) a beruházás így megtakarítási oldalról értelmetlen, mivel döntő többségében délről süt a nap :) .


 

Telepíthetem-e függőleges déli tűzfalra a napkollektorokat?

Az általános napkollektorok telepítésénél nagyon fontos a megfelelő ún. „fény beesési szög” megléte (Magyarországon min. 32-35°) Vannak azonban olyan gyártók, akik rendelkeznek speciális technológiával, amely a függőleges elhelyezésnek megfelelően kialakított abszorber felülettel van ellátva. Vagyis a normál napkollektorokat nem vagy csak jelentős energiaveszteséggel, de a speciális homlokzatra kialakított napkollektorokat lehet függőlegesen telepíteni.


 

Radiátoros fűtésnél tudom-e használni a napkollektorokat?

Alapvetően igen, azonban a radiátorok magas fűtési előremenő hőmérséklet igénye miatt, csak részlegesen lehetséges a radiátoros fűtőrendszer napkollektorokkal történő kiszolgálása.


 

Ha van medencém, meddig tudom fűteni?

Megfelelően méretezett napkollektor rendszer segítségével, a rendelkezésre álló napenergia függvényében folyamatosan lehetséges fűteni. Beltéri, vagy szigetelt fedéssel rendelkező medence esetén a fürdésre alkalmas hőfok folyamatosan biztosítható. A nyitott medence esetében a használat tavasztól őszig biztosítható, de ajánlott az esti letakarás, a fokozott hőveszteség csökkentése szempontjából.


 

Széttörheti-e a jégeső a napkollektorokat?

Általában nem. A gyártók nagy része ütésálló biztonsági üvegeket épít kollektoraiba, szinte biztosak lehetünk afelől, hogy normál jégeső nem tehet kárt bennük. (Azonban egyes olcsó „távol-keleti áruknál” a gyakorlat ettől eltérhet…)


 

Fagyveszélyes-e a napkollektor rendszer?

Igen, ha nem az előírt „fagyálló” keverékkel töltik fel. A napkollektor rendszerek nem fagyveszélyesek, ha olyan szabályszerű hő közlő folyadékot alkalmaznak, amely tartalma (propilén-glikol) biztosítja fagymentességet. A keverék (víz-glikol) töménysége határozza meg a fagyáspontot.


 

Fel tud-e „robbanni” a napkollektoros rendszer?

Nem. A napkollektoros rendszerek általánosságban 1-5 bar túlnyomáson működnek. A napkollektorok „tömítettségét” a gyártók általában 10 bar túlnyomáson próbálják ki, továbbá minden rendszerbe a szakemberek túlnyomás elleni védelmet építenek be. Tehát szakszerű beszerelés esetén nem tud felrobbanni a napkollektoros rendszer.


 

Mi történik, ha a hőtároló tartály hőcserélője eltörik, bejuthat-e a „fagyálló” a Használati Meleg Víz rendszerbe?

Minden napkollektoros rendszert csak és kizárólag, nem mérgező biológiailag lebomló ún. étkezési glikol keverékkel szabad üzemeltetni. Erre azért van szükség, hogyha a hőcserélő eltörne, vagy bármilyen tömítettségi hiba miatt a HMV vízbe jutna, ne történhessen mérgezés.


 

Lehet-e autó fagyállót használni napkollektoros rendszerben?

NEM LEHET, sőt TILOS! Valamint a gépkocsikban használt fagyálló mérgező, tehát balesetveszélyes!


 

Mikorra térül meg a beruházás?

A beépített rendszer méretétől és kihasználtságától függően változik a várható megtérülési idő. Fontos tényező, hogy a meglévő rendszer, amihez csatlakoztatva lett milyen állagú (nem mindegy miből tudunk majd spórolni). A tapasztalatok alapján egy alap HMV rendszer 4-5, egy az épületet is ellátó fűtőrendszer akár 6-8 év alatt megtérülhet.


 

Meglévő épületnél – annak átépítése (szétverése) nélkül – beépíthetőek-e ezek a rendszerek?

Alapvetően igen, azonban a kiépítendő és meglévő csőrendszerek összekötésekor óhatatlanul is előfordul, hogy néhány falat vagy födémet át kell fúrni. Gyakorlatilag minden szakember törekszik a lehető legkisebb mértékű „rombolásra”.


 

Mekkora tényleges megtakarítás érhető el ezekkel a rendszerekkel?

A tisztán csak HMV előállító rendszerek esetében a nyári időszakban 85-90%, a téli időszakban 35-50% is megtakarítható. Fűtést is adó rendszereknél az éves fűtési energiaszámla 35-40%-a a várható megtakarítás.


Jobb-e a vákuumcsöves napkollektor a síkkollektornál?

A vákuumcsöves napkollektorok sokféle változatban készülnek, szerkezeti kialakításuk szempontjából jelentősen eltérnek egymástól. Ezért hatásfokuk, is nagyon nagy szórást mutat. Valóban léteznek kiemelkedően magas hatásfokú vákuumcsöves kollektorok, de ugyanakkor léteznek a síkkollektoroknál összességében gyengébb hatásfokot produkáló általában nem EU származásúak is. Az ilyen kollektorokra mindössze 1 év garanciát szoktak adni, míg a síkkollektorokra általában 10 évet. További hátránya a vákuumcsöves kollektoroknak az alacsony hasznos felület / teljes felület arány. Ennek köszönhető az, hogy 1 négyzetméter felületről síkkollektorral több hőenergiát lehet hasznosítani, mint vákuumcsöves kollektorral. A vákuumcsöves kollektorok vitathatatlan előnye viszont a vákuum okozta jó hőszigetelő képesség. Ez valódi előny a hideg, téli napokon, de egyben hátrány erős nyári napsugárzás esetén, mivel ilyenkor az üresjárati hőmérséklet jóval 200°C fölé is emelkedhet. Ez pedig meghibásodásokat eredményezhet, és tovább csökkenti a kollektorok, a fagyálló keverék és a teljes rendszer élettartamát.


 

Gazdaságosabb-e, ha napkollektorokat nem csak melegvíz készítésére, hanem fűtésre is alkalmazzák?

Napkollektoros rendszerek akkor működtethetők a leggazdaságosabban, ha a kollektorokkal előállított hőenergiát egész évben fel lehet használni. A kisebb melegvíz készítő rendszerek viszonylag jó kihasználtsággal működnek, ezért éves energiahozamuk kb. 600 kWh/m2. Ha a téli fűtésrásegítés miatt nagyobb napkollektor felületet alkalmaznak, de a nyári többlet energiahozamot nem lehet hasznosítani, akkor 1m2 napkollektorral csak évi kb. 300-400 kWh hőenergia állítható elő. A tapasztalatok szerint, a nagyobb fűtésrásegítést is adó rendszerek általában olyan házakban kerülnek kivitelezésre ahol medence is van, így az a „fölös” hővel fűthető tavasztól-őszig.


 

Érdemes-e a napkollektorokat forgatni a Nap irányába?

Ha a kollektorokat napkövető módon szerelnék fel, akkor a megvalósítás bonyolultsága és többletköltsége nem állna arányban az így elérhető energiahozam növekedéssel. Ráadásul egy robosztus, ipari jellegű állványszerkezet lenne a végeredmény, az esztétikus, tetőbe simuló beépítést nem lehetne megvalósítani. Ezért ezt a megoldást a gyakorlatban nem alkalmazzák.


Mennyi idő alatt térül meg a napkollektoros rendszer?

A megtérülési idő meghatározásánál legdöntőbb tényező az, hogy a napkollektorok milyen energia-hordozót váltanak ki. Ma Magyarországon a legelterjedtebb és legolcsóbb a vezetékes földgáz, ezért a megtérülési időt is a vezetékes földgázzal szemben szokták megadni, mindig az adott épületre számolva. Általánosságban függően a paraméterektől, a megtérülés 5-15 év között adódik.


Ha minden napkollektoros rendszernek ilyen hosszú a megtérülési ideje, akkor miért is használjunk ezeket?

A napenergia hasznosítása nem csak azért szükséges, hogy pénzt takarítsunk meg. Mivel a napenergia ingyenes energiaforrás, a cél inkább környezetünk megóvása és egy fenntarthatóbb életmód elérése. Az épületgépészeti rendszerek mai fejlettségi szintjén megengedhetetlen pazarlás, ha még nyáron, tűző napsütésben is gázkészülékkel, vagy villanyárammal készítünk meleg vizet. Egy alap napkollektoros rendszer megvalósítása ma már nem jelent elviselhetetlen mértékű többletköltséget, ugyanakkor segítségével jelentős szén-dioxid és károsanyag kibocsátás takarítható meg és mivel az energia egyre drágább lesz, biztosak lehetünk benne, hogy a napkollektoros rendszerbe fektetett pénz többszörösét fogjuk hosszútávon visszatermelni.


Szeretnék napelemet és napkollektort is, de sajnos a tetőm mérete túl kicsi van erre valamilyen megoldás?

Természetesen van, az elmúlt években megjelentek az úgynevezett Hybrid kollektorok, ezek a berendezések egy testben nyújtanak megoldást a problémára, egy Hybrid rendszer mérete biztosan kisebb, mint két különálló rendszer mérete. Kinézetre egy átlagos síkkollektorra hasonlítanak, de üvegfelületükbe napelem van integrálva. Ebben az elrendezésben a napkollektor abszorber felülete a napelemek alatt ugyan kissé árnyékolva van, de termikus teljesítményük nagyságrendileg nem csökken. A napelemek egyik sarkalatos problémája pedig, hogy magas hőmérsékleten teljesítményük hirtelen csökken (un. letörés túlhevülésnél) a hybrid kollektorok erre a problémára is megoldást nyújtanak, hiszen a napelem cellák a kollektor abszorberén keresztül hűtve vannak.


Várjuk további kérdéseiket…